2017. március 20., hétfő

Bakách-Bessenyey György

Bakách-Bessenyey György báró szentgyörgy-völgyi és galántai (Budapest, 1892. ápr. 14. - New York, 1959. febr. 19.) diplomata. 1920-tól a Külügyminisztérium tisztviselője, 1934-1938 között a politikai osztály vezetője. 1938-tól belgrádi, 1941-től vichyi, 1943-tól berni magyar követ. Kállay Miklós miniszterelnök megbízásából a háborúból történő kiugrás előkészítésén munkálkodott, részt vett a béketapogatódzások vitelében. Magyarország német megszállása után lemondott tisztéről, de a svájci fővárosban maradt. Onnan ismételten sürgette a magyar politikai vezetést és személyesen Horthy Miklós kormányzót, hogy gyorsítsák meg a fegyverszünet előkészületeit. Részt vett a Követi Bizottság munkájában. 1944. aug. végétől Lakatos Géza miniszterelnök felkérésére, Horthy beleegyezésével részt vett a kiugrási kísérlet diplomáciai előkészítésében az angolszász hatalmak felé. 1945 után aktív politikai tevékenységet fejtett ki az emigrációban.

2016. november 22., kedd

Bajnóczy József

Bajnóczy József vitéz nemes dési (Szinérváralja, 1888. febr. 27. - Pilismarót, 1977. jún. 12.) gyalogsági tiszt. 1919. áprilistól a Tanácsköztársaság, 1919. aug. - 1920. máj. között a Honvédelmi Minisztérium katonai megbízottja Prágában, 1923. februárig katonai szakelőadó a magyar követségen, majd 1923. szept. és 1924 nyara között Szófiában. 1931. máj. 1-től 1933. máj. 1-ig Honvédelmi Minisztérium VI-3. osztály (3. vezérkari főnök) vezető, 1936. máj. 1-ig Honvédelmi Minisztérium VI-1. osztály (1. vezérkari főnök) vezető, majd 6. vegyesdandár 2., illetve 3. gyalogsági parancsnok. 1937. máj. 1-től tábornok. 1938. aug. 1-től törzstiszti tanfolyam-parancsnok. 1939. aug. 1-től VI. hadtest parancsnok. 1940. máj. 1-től altábornagy 1941. nov. 1. és 1944. ápr. 19. között a Honvéd Vezérkar főnöke helyettese. 1942. ápr. 1-től vezérezredes 1942. dec. 17-től magyar királyi titkos tanácsos. 1944. jún. 19-ével nyugállományba helyezik. A Szombathelyi Ferenc és társai ellen 1944. okt. 11-12-én lefolytatott per másodrendű vádlottja. A Honvédelmi Minisztérium állandó igazolóbizottság 1946. márc. 28-án igazolta.

2016. július 11., hétfő

Bajcsy-Zsilinszky Endre

(Szarvas, 1886. jún. 6. - Sopronkőhida, 1944. dec. 24.) Publicista, politikus, országgyűlési képviselő. Az antifasiszta ellenállás vezető személyisége, mártírja. Jogász, majd közigazgatási pályára lép. Az I. világháborúban huszár főhadnagy. 1919-től a nacionalista, jobboldali politikát támogatja, majd a demokratikus ellenzékhez csatlakozik. A Független Magyarország, majd a Szabad Szó főszerkesztője. Bárdossy Lászlóhoz intézett memorandumában, 1941 őszi képviselőházi beszédeiben fellép a hadba lépés, a német szövetség ellen. Aláírja a Magyar Történelmi Emlékbizottság felhívását. Többször fordul Horthyhoz, vezető politikusokhoz, a Honvéd Vezérkar főnökéhez. Az olasz kiugrás után a háborúból való kiválást követeli. 1944. márc. 19-én a Gestapo embereivel tűzharcot vív, megsebesül, a fogságban öngyilkossággal próbálkozik. Okt. 11-én átadják a magyar hatóságoknak, majd kiszabadul. Kláraházi rejtekéről barátai kérésére nov. 5-én Budapestre jön, s átveszi a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága vezetését. Nov. 23-án éjjel letartóztatják. A dec. 6-8-ai tárgyaláson ügyét elkülönítik, mint országgyűlési képviselőjét. Sopronkőhidára viszik, ahol a hadbíróság dec. 23-ai ítélete alapján kivégzik.

2016. március 28., hétfő

Bagoly-lokátor

Bagoly-lokátor éjszakai vadászirányító-lokátor a német Würzburg-Reise-lokátor magyar megfelelője. A VFL (Vadász Földi Lokátor) kategóriájú, LRB/V jelű, fix telepítésű műszerből minden Sas lokátor mellé 2 darabot szántak. A 8 tonna tömegű, 7,5 méter széles rácsantennával szerelt, 40-70 km hatósugarú Bagoly-lokátor egyik példánya a saját vadászgépet, a másik az ellenséges célt követte. A német kiértékelő asztal (Seeburg Tisch) nélkül nem volt alkalmazható. 1944 elején 2 kísérleti darab készült (valószínűleg nem használták). Márc.- májusban 3 darab, szept.- decemberben 4 darab átadását tervezték, de fejlesztése áprilistól megszűnt.

2015. november 23., hétfő

Pietro Badoglio

Badoglio, Pietro (Grazzano Montferrato, 1871. szept. 28. - Grazzano Badoglio, 1956. nov. 1.) olasz marsall, politikus. 1924-től magas katonai és politikai tisztséget töltött be a fasiszta rendszerben. 1920-1928 és 1933-1940 között a Vezérkar főnöke, de a görögországi hadjárat kudarca miatt 1940. dec. 6-án Mussolini leváltja. A király 1943. júl. 25-én, Mussolini bukása után miniszterelnökké nevezte ki. Badoglio kormánya írta alá 1943. szept. 3-án az olasz fegyverszünetet és üzent hadat okt. 13-án Németországnak. Badoglio 1944. jún. 9-én mondott le, az új kormányt Ivanoe Bonomi alakította meg. Magyarországon „Bádog Leó" volt a beceneve.

2015. augusztus 2., vasárnap

Erich von dem Bach-Zelewski

Erich von dem Bach-Zelewski született Lauenburg, [Pomeránia], 1889. márc. 1, meghalt München, 1972. márc. 8. Az I. világháború résztvevője, 1924-ben hadnagyként tartalékos állományba helyezik. 1930-ban belép az NSDAP-ba, 1931-ben az SS-be. 1933-ban Brigadeführer, 1934-ben Gruppenführer, 1941. ápr. 10-től rendőr altábornagy, 1941. nov. 9-től Obergrup-penführer und General der Polizei, 1944. júl. 1-től General der Waffen-SS. 1939. szept. 1-től 1941. máj. 1-ig magasabb SS- és rendőrparancsnok (Höherer SS- und Polizei-Führer, HSSPF) Südost (DK) Breslauban, jún. 21-től 1942. nov. 22-ig HSSPF Oroszország-közép, Moszkva HSSPF-ének kiszemelve. Okt. 23-tól Himmler SS-birodalmi vezető megbízottja a partizánok (korabeli német szóhasználattal „bandák") elleni harcra, 1942. dec.-ben az 1. SS-gépesített dandár parancsnoka, 1943. jún. 21-től a partizánok ellen harcoló német alakulatok főnöke, 1944. jan. 20. - febr. 29. között a 8. német hadsereg alárendeltségében a Bach-csoport parancsnoka, ugyanilyen nevű csoport parancsnoka a Dél Hadseregcsoportnál márc. 3-15. között. Szept.- októberben a varsói felkelés letörésére bevetett harcoló Bach-csoport parancsnoka, 1944. okt.-ben Budapesten magasabb rendőr és SS-parancsnok Horthy kiugrási kísérletének megakadályozására. 1944. nov. - 1945. jan. 25. között a XIV. SS hadtest, 1945. jan. 26-tól febr. 10-ig a X. (észt) SS-hadtest parancsnoka.

2015. április 12., vasárnap

B-listázás

A politikai „tisztogatás" módszere az 1945-1947 közötti Magyarországon. A koalíciós pártok elégedetlenek voltak az igazolási eljárások következményeivel. Ezért még az igazoló bizottságok működése közben, 1946. máj. 1-én megjelent az 5000/1946. sz. ME. rendelet, amely az „államháztartás egyensúlyának érdekében" létrehozta a „B"-lista bizottságokat. Nevüket onnan kapták, hogy a közigazgatás és a Honvédség „megtisztítása", létszámának további csökkentése érdekében a megvizsgáltakat kategóriákba sorolták. Akik „B" vagy „C" minősítést kaptak, azokat eltávolították. Előre eldöntötték, hogy a hadsereg létszámát 20 000 főre kell csökkenteni. Indoklás nélkül hozhattak olyan határozatokat mint: „feddés", „elbocsátás", „végelbánás", így lehetőséget teremtettek a „politikailag nemkívánatos" személyek eltávolítására. A „B"-lista bizottságok 1947. aug. 30-ig folytatták tevékenységüket. A Honvédség kötelékéből „B"-lista bizottságok határozata alapján 15 014 főt távolítottak el, közöttük 61 tábornokot.